PROGRAMIRODA DEBRECENBEN

"MI AZÉRT VAGYUNK, HOGY ÖN LEGYEN"

Legfrissebb Híreink
Bérkompenzáció 2013
A támogatás elősegíti a minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatottak munkahelyének megőrzését, új munkahelyek minél nagyobb számban történő létrehozása, a bérek reálértékének megőrzése.
2013-04-17 10:06:44
KUPONOK
Aktuális akcióink
Töltse le
kuponjainkat,
vásároljon
kedvezménnyel!

Kuponok megtekintése
Türelmesen!
Megjelent

Megjelent a 2013-as életen át tartó tanulás pályázati kiírása

   Megjelent az Egész életen át tartó tanulás program 2013-ra szóló pályázati felhívása, amely az oktatás, a szakoktatás és a szakképzés minden típusára és szintjére vonatkozik.
   Az egész életen át tartó tanulás terén létrehozott uniós cselekvési program (Lifelong Learning Programme - LLP) célkitűzése, hogy az egész életen át tartó tanulás révén hozzájáruljon az Európai Unió mint fenntartható gazdasági fejlődéssel, több és jobb munkahellyel és nagyobb fokú társadalmi kohézióval rendelkező, fejlett, tudásalapú társadalom előmozdításához. Mindenekelőtt elő kívánja segíteni az Európai Unión belüli oktatási és képzési rendszerek közötti kölcsönös cserét, együttműködést és mobilitást, hogy e rendszerek az egész világ számára minőségi referenciaértékké válhassanak.
   Célja, hogy ösztönözze a részt vevő országok oktatási és szakképzési rendszereinek modernizációját és az új feltételekhez igazítását, különösen az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek összefüggésében, és hogy az európai hozzáadott értéket közvetlenül juttassa el azokhoz az állampolgárokhoz, akik a program keretében részt vesznek a mobilitási és egyéb együttműködési tevékenységekben.

A felhívás, valamint az útmutató letölthető: 

Forrás: Piac&Profit

 

ÚSZT Program

 Az elképzelések szimpatikusak és minél többet a gyakorlatban is alkalmazni kellene. Néhány általam fontosnak vélt elemet emeltem ki a teljes Programból.

 

Az Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési Programja

v  Az előrelépés programja, mert támogatja a jövőben beruházni kívánó hazai vállalkozásokat, hogy fejleszteni és fejlődni tudjanak.

v  A szövetségkötés programja, mert segíti a vállalkozók és a kormányzat, a vállalkozások és a települési önkormányzatok, az egyetemek és a civil szervezetek közötti kreatív, értékteremtő együttműködések létrejöttét.

v  Az európai lehetőségek megnyitásának programja, mert az uniós és a hazai fejlesztési forrásokat a legszélesebb vállalkozói kör számára nyitja meg.

v  A múltbeli hibák kiigazításának programja, mert gátat vet a bürokrácia túlburjánzásának, megszünteti a nem megfelelő megalapozottságú fejlesztési konstrukciókat.

v  A vállalkozói becsület helyreállításának programja, mert megbízik a vállalkozókban, és arra épít, hogy a fejlesztési támogatásokat jó célokra fordítják.

v  A tehetség kibontakozásának programja, mert segíti a képzett és tapasztalt fiataljaink vállalkozóvá válását.

v  Magyarország gazdaságszervező szerepének megerősítési programja, mert támogatja a magyarországi székhelyű, Kárpát-medencei és európai gazdasági hálózatok kialakítását. Közös kockázat, közös siker. Az Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési Programja a kormány és a vállalkozások közös vállalkozása. A program célja megerősíteni a szövetséget a vállalkozókkal és támogatni közös céljaikat az alábbi alapelvek szerint:

v  A program nem segélyt, hanem szövetséget ajánl a vállalkozásoknak;

v  A kormány támogatja a vállalkozások céljait, hogy előre tudjanak lépni;

v  Az együttműködéshez egyszerű, kiszámítható adminisztrációt és egységes szabályokat kell meghatározni:

o   Egységes, nem változtatandó szabályok szükségesek a jogbiztonság, tervezhetőség biztosítása érdekében;

o   A bürokrácia burjánzásának csökkentése érdekében, ha egy feladatra lehet alkalmazni egy már kialakult, a vállalkozások által is megszokott intézményt, akkor ne állítsanak fel helyette újabbat;

o   Eredményorientált, indikátor alapú elszámolási rendszer szükséges – átalány alapú támogatások alkalmazása, szerződéses szemlélet –, ne csak a kiválasztásnál, de a beszámolásnál is a vállalt feladat legyen az „elszámolás” alapja;

o   Minden, a vállalkozásokkal közös támogatási forrást egységes alapelv szerint kell alkalmazni;

o   A vállalkozókra nem terhelhet k át a kormányzati politikai szereposztások megismerésének és átlátásának költségei.

Az uniós támogatások hasznos, gyors és egyszerű felhasználása:

Ma az uniós támogatások felhasználása azért nem hatékony, mert az öntözőkannaelvet követi, vagyis sok helyre jut sok kicsi támogatás, miközben a források jelentős részét közvetlen gazdaságfejlesztési cél nélkül költik el. Az új rendszerben a vállalkozások és az önkormányzatok számára minimálisra kell csökkenteni a pályázatokkal kapcsolatos adminisztrációt. Ezért az Új Széchenyi Terv keretében az uniós támogatásokat át kell csoportosítani a növekedéspárti, munkaközpontú gazdaságpolitikát, illetve fejlesztési célokat szolgáló területekre, és a források felhasználásánál olyan rendszert kell kialakítani, amelyben a vállalkozások képesek gyorsan lehívni az uniós pénzeket.

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások külpiacra jutásának elősegítése

A magyar gazdaság nyitottsága közismert, és az is, hogy igen nagyszámú kkv tevékenykedik mind a termelő, mind a szolgáltató szférában. A rendszerváltás után kialakult gazdasági struktúrát azonban az jellemzi, hogy a tőkeerős, versenyképes technológiákkal és termékekkel rendelkező multinacionális cégek adják a magyar export 70–80%-át. A hazai tulajdonú cégek exportja jelenti a fennmaradó 20–30%-ot, de ebből a kis- és középvállalkozások exportja csupán 8–10%-ot tesz ki. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban igen alacsony, ezért az a cél, hogy a hazai kkv-k részesedése a teljes magyar exportból 20%-ra nőjön.

Hinni kell a tisztességes vállalkozás sikerében

Magyarországon a vállalkozásokkal kapcsolatos pozitív társadalmi értékek nem tekinthetők megszilárdultnak, a vállalkozók társadalmi megítélése ellentmondásos. Összehasonlító európai vizsgálatok szerint a magyar felnőtt lakosság alacsonynak tartja a vállalkozók társadalmi státusát. A vállalkozók alacsony szintű társadalmi megbecsülése részben annak köszönhető, hogy magas a törvényeken és a tisztességes magatartási elvárásokon túllépők száma. A magyar vállalkozók egy része a piac konform viselkedési normákat megszegő magatartás követésében látja a hatékony gazdálkodás és az egyéni boldogulás, gyarapodás megvalósításának egyetlen lehetőségét. Szükség van pozitív vállalkozói szerepmodellek, követendő minták megjelenítésére is a médiában.

A tisztességes vállalkozás útjában álló legfőbb akadályok

A magyar vállalkozások hosszú idő óta kénytelenek együtt élni a kiugróan magas kamatokkal, melyek a vállalkozásukban megtermelt jövedelem jelentős részét elszívják, ha hitellel rendelkeznek. A nagyvállalatokat a hazai kamathelyzet kevésbé érinti, mivel ők jellemzően alacsony kamatozású külföldi forrásokból finanszírozzák a működésüket. A magyar vállalkozások másik súlyos finanszírozási gondja a vállalati körbetartozás és lánctartozás. A körbetartozás nemcsak az üzleti bizalmat, a fizetési fegyelmet, és a gazdasági környezet kiszámíthatóságát rombolja szét, de gyakran nehéz likviditási helyzetbe hozza a vállalkozásokat, különösen a kkv-kat, így ez a helyzet életképes vállalkozások sokaságának megszűnéséhez és vállalkozók elvesztéséhez vezet. A körbetartozás sajátossága, hogy mindig a végén csattan az ostor, leginkább a tartozási lánc végén álló kisvállalkozásokat sújtja. Számukra egy-egy késedelmes számlakiegyenlítés, vagy ki nem fizetett munka akár a vállalkozás végét is jelentheti. Az okok sokrétűek. A vállalatok egy részénél szerepet játszik ebben az előrelátó üzleti magatartás, a vevők leinformálásának, vagy a várható üzleti kockázatok piaci alapú biztosításának hiánya. Ugyancsak szerepe van annak a körülménynek is, hogy a fővállalkozók – az erős verseny miatt – gyakran irreálisan alacsony árért vállalják el a munkákat, és a végén a legkisebb és leggyengébb alvállalkozóknak csak késve, vagy egyáltalán nem fizetnek. Magyarországon a körbetartozás legnagyobb része az egyik legnagyobb megrendelőt l, az államtól (és az önkormányzati szektortól) indul ki, ezért a megoldás kulcsát is nála kell megtalálni, elsősorban szabályozási lépésekkel (pl. a vállalkozó által elvégzett, de számára ki nem fizetett munka utáni áfa befizetésének halasztásával, vagy az erőfölényre épülő vállalatközi kapcsolatok állami szabályozásában a gyenge pozícióban levő kisvállalkozó érdekeinek védelmével). De fontos szerep hárul az államra mint megrendelőre is, hogy az állam minden esetben és azonnal teljesítse a jogos kifizetéseket, illetve, hogy támogassa a vállalkozók közötti garanciákat biztosító intézmények megerősödését.

A Vállalkozásfejlesztési program céljai:

v  Vissza kell adni a hitet, hogy tisztességesen vállalkozni érdemes, hogy minél több fiatal és szakmát váltó, pályamódosító felnőtt tekintse vonzó és kívánatos életpályának a vállalkozást;

v  A vállalkozások növekedése, bővülése előtti akadályokat le kell bontani, egyfelől a fejlesztéshez szükséges forrásokhoz való hozzáférés javításával, másfelől az adminisztrációs terhek csökkentését szolgáló intézmények megerősítésével;

v  Szövetséget kell kötni a magyar vállalkozásokkal, hogy a támogatások révén látványosan növekedjék Magyarországon a munkahelyek, illetve a foglalkoztatottak száma.

A Vállalkozásfejlesztési program Eszközei

Alapelvek a támogatási eszközök kialakításakor:

v  Egyszerűbb támogatási rendszer bevezetése

o   Mind a bírálat, mind a végrehajtás/kifizetés a pályázó vállalásain és teljesítésén,és nem a folyamatok bürokratikus „lepapírozásán” alapszik;

o   A vállalkozások az üzletvitelükben is megismert kapcsolataik révén, és nem a pályázásra szakosodott pályázati tanácsadók révén juthatnak a támogatásokhoz;

o   A vállalás alapú egyszerűbb pályázás egyszerűbb elszámolással, és így gyorsabb kifizetésekkel párosul.

v  Kiszámíthatóbb támogatási rendszer bevezetése

o   A felesleges átfedések megszüntetése;

o   Több évre előre stabil támogatási lehetőségek hirdetése, ahol a vállalkozások előre tervezhetik fejlesztéseiket;

o   A támogatási rendszer a vállalkozásfejlesztés hosszú távú intézményi átalakítását is megalapozza.

v  Egyértelmű célokhoz való forrásrendelés

o   Nem a források szerkezete határozza meg a célokat, hanem a célokhoz kell hozzárendelni a támogatásokat;

o   A kormány és a vállalkozás szerződésében a pályázó/támogatott a kormányt segíti kitűzött céljai elérésében;

o   Kevés célra, de jelentős támogatást kaphat cserébe;

o   A fizetés és az elszámolás is a vállalások teljesítése, és nem az elszámolási dokumentáció hossza alapján történik.

A Vállalkozásfejlesztési Program támogatási eszközökhöz kapcsolódó alapelveit nemcsak a saját programjában, hanem – horizontális jelleggel – az Új Széchenyi Terv többi programjában is érvényesíti.
A Vállalkozásfejlesztési Program mind céljait, mind eszközeit tekintve innovatív fejlesztéspolitikai program, ami több újdonságot is tartalmaz a korábbi fejlesztéspolitikai programokhoz képest

v  Széles vállalkozói réteg számára ad lehetőséget a vállalkozásfejlesztési források bevonására, ahol nem a pályáztató korlátozza a hozzáférést, hanem a vállalkozó kockázatvállalási hajlandósága határozza meg, hogy csatlakozik-e a közös vállalkozáshoz;

v  A támogatást egyértelmű célok eléréséhez köti, amelyek közvetve (kitörési programokon keresztül) vagy közvetlenül a foglalkoztatás növekedését szolgálják;

v  Lényegesen egyszerűsödik a fejlesztési források megszerzésének lehetősége, amit szerződéses viszonynak, és nem hatósági jogviszonynak tekint, vagyis a vállalkozó vállalt céljait támogatja, megbízik a pályázóban, de számon kéri a vállalásait;

v  Az új fejlesztéspolitika kilép az operatív programok jelentette merev szabályozási keretekből, a pályázatot igazítja a vállalkozáshoz, és nem a vállalkozást a pályázathoz.

A Vállalkozásfejlesztési Program támogatási eszközei

Az uniós támogatások jelentős részét az előző kormányok felhasználták, ezért nagyon fontos a még lehívható források célzott és hatékony felhasználása.

A Vállalkozásfejlesztési programban 2011 és 2014 között a következő konstrukciók/ konstrukció típusok javasoltak.

v  Vissza nem térítendő támogatások egyedi vállalkozások számára

•        Fejlesztési adó visszatérítés;

•        A kitörési területek céljainak megvalósítását támogató pályázatok.

v  Versenyképességi szerződések vállalkozói csoportokkal (ágazatokkal) vagy területi összefogásokkal (kiemelt projektek és global grantek)

•        Rugalmas modell megoldások – adott foglalkoztatási elvárásokkal;

•        Egyedi szerződések – magas foglalkoztatási vállalással (a kiemelt területeken).

v  Hitel, tőke és garancia termékek

•        Mikro-hitelek mikro- és kisvállalkozásoknak általános célra;

•        Széchenyi forgóeszközhitelek;

•        Az Új Széchenyi Terv kitörési területeihez kapcsolódó nagyobb beruházási hitelek;

•        Tőkeprogramok, magvető tőke, kockázati tőke támogatás.

v  Egyedi és kiemelt projektek az üzleti környezet fejlesztésére

•        Az adminisztratív teher csökkentését szolgáló folyamat-szabályozások és intézményfejlesztések kiemelt projektjei;

•        Az üzleti infrastruktúra (ipari parkok, inkubátorházak, logisztikai központok, irodaházak) és inkubációs szolgáltatások bővítését szolgáló projektek;

•        Vállalkozói szervezetek vállalkozói kultúrát fejlesztő és terjesztő programjainak támogatása;

•        A vállalkozói készségeket és ismereteket növelő oktatási programok.

Vállalkozásélénkítés a kisvállalkozások előrelépéséért alprogram

A Vállalkozásélénkítés keretében megszerezhető uniós támogatás a korábbi években a foglalkoztatással járó terheket viselő mikro- és kisvállalkozásoknak ad lehetőséget kisléptékű fejlesztéseik (egyszerű gépbeszerzések, egy-két új munkavállaló felvétele) megvalósítására úgy, hogy a támogatásokat az adózási kötelezettségeik teljesítésére fordíthatják és az elérhető támogatások a korábban foglalkoztatásra fordított kiadásaikkal arányosak.

Az alprogram céljai:

v  Azon mikro- és kisvállalkozások (1–20 főt foglalkoztatók) előrelépésének a támogatása, akik a leginkább segíthetik a munkanélküliséggel sújtott fejletlen vidékeken a munkahelyek teremtését;

v  A tisztességesen foglalkoztató vállalkozások jutalmazása, jelezve, hogy az állam megbecsüli erőfeszítéseiket;

v  A támogatás adórendszerbe való beépítésének célja, hogy fehérítse a gazdaságot és növelje az adórendszer legitimitását;

v  A pályázati rendszerhez képest lényegesen kisebb adminisztrációval férhessenek hozzá a forrásokhoz a kisvállalkozások.

Kisvállalkozói mikro-hitel alprogram

A mikro- és kisvállalkozásoknak, valamint az induló vállalkozásoknak kamattámogatott és állami garanciavállalással segített, maximum 25 millió forintos beruházási hitelek biztosítása szükséges a fejlesztéseikhez.

Az alprogram célja:

v  A hagyományos banki finanszírozásban még nem, vagy csak magas költséggel bankképes vállalkozások növekedésének segítése.

v  Egy megfelelő hiteltörténet kialakításával hosszú távon segítse a kisvállalkozásokat a banki finanszírozás világába történő bekapcsolódásban.

A támogatás megszerzésének feltételei

Jelenleg is elérhetőek a vállalkozások számára államilag támogatott mikro-hitel termékek, azonban jelenleg a hiteltermékek megfelelő állami garanciák hiányában csak a kis hitelközvetítőknél kerültek megfelelő módon lehívásra. A nagyobb garanciális elvárásokkal rendelkező banki közvetítőknél ez a fajta vállalkozási támogatás nagyon alacsony hatékonysággal működik. Ezt segítené a támogatáshoz automatikusan igényelhető állami garancia rendszere, valamint a leszerződött források részbeni átterelése a nem banki közvetítőkhöz.
A vállalkozásnak – mint minden Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó támogatás esetén – a mikro-hitel esetén is vállalnia kell a foglalkoztatási szint fenntartását.

Hosszú távú hasznok, fenntarthatóság, kockázatok

A mikro- és kisvállalkozások nagyobb volumenű fejlesztéseinél a hiteltermékeken keresztüli támogatási forma előnye, hogy a fejlesztés kockázatát megosztja a vállalkozás, az állam, és a közvetítő intézmény között, így a rendelkezésre álló állami forrásokból lényegesen nagyobb volumenű fejlesztések valósulhatnak meg, és az állami források mellé lényegesen nagyobb magánforrásokat lehet bevonni. Azáltal, hogy a vállalkozások általános célú, kis összegű fejlesztéseinek közvetítését szakosodott piaci szereplőkön keresztül helyezi ki az állam, a támogatandó fejlesztések szűrését és annak adminisztrációját is egy specializált szervezetre bízta.
Az általános célú hiteltámogatások körének 25 millió forintban való korlátozásával egyrészt a jelentősebb fejlesztési támogatásokat az Új Széchenyi Tervben meghatározott fejlesztésekre lehet fókuszálni, másrészt nem szorul ki a banki hitelezés a saját piacáról.

 

Széchenyi Kártya alprogram

A Széchenyi Kártya mára a legsikeresebb kisvállalkozás támogatási program. A 2010 júniusától kibővített Széchenyi Kártya mára bizonyítottan a leghatékonyabb formája a vállalkozásfejlesztési források lehető legszélesebb körnek történő eljuttatására.
A Széchenyi Kártya továbbfejlesztésével újabb sikeres programok (pl. vállalkozásminősítés, faktoring alap, kormányzati piactér, stb.) indíthatók, mely a meglévő infrastruktúra felhasználásával azonnal nagyszámú vállalkozás elérésére képes.
A Széchenyi Kártya alprogramban a közreműködő szervezet és közvetítői hálózat (a kamarai és VOSZ irodák) közel 200 ezer vállalkozót szolgált ki. Ezek adatait tartalmazó adatbázis alapján mára olyan széles körben felhasználható vállalkozás-minősítési rendszer került kiépítésre, mely a hiteldöntések támogatása mellett a támogatási és pályázati rendszerekben szereplő vállalkozások minősítésére és folyamatos monitoringjára is képes. A minősítő rendszer hatékony eszköze lehet a lánctartozások elleni küzdelemnek is, a megfelelő üzleti partner megtalálásának, és lehetőséget nyújt a beszállítók érdekeinek védelmében a követelések finanszírozási kockázatának előrejelzésére, mely alap eleme a felállítandó faktoring alapnak is. A faktoring alap a beszállítói láncok széles bázisán, a faktorok refinanszírozásán keresztül, versenysemleges módon működhet. A faktoring alap akkor képes a jogos követelések érvényesítésére, ha (közel) az összes beszállítót képviselve, egységes érdekérvényesítéssel tud fellépni a fővállalkozókkal vagy a multikkal szemben, akik így nem tudnak erőfölényükkel visszaélve lánctartozást indukálni. A faktoring alapot hosszabb távon célszerű minden közbeszerzési eljárásnál kötelezően bekapcsolni.

Facebook
Témáink
Módosítások

Összefoglaló a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet módosításáról
(Módosult az uniós támogatások felhasználását szabályozó 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet.)

   A módosítások elsődleges célja a források kihelyezésének felgyorsítása. A forrásfelhasználás egyik fő kockázatát az jelenti, hogy a projektek előrehaladása nem megfelelő, a számlák sok esetben nem érkeznek be, így a megítélt támogatási összeg kifizetése sem történhet meg.


További információ