PROGRAMIRODA DEBRECENBEN

"MI AZÉRT VAGYUNK, HOGY ÖN LEGYEN"

Legfrissebb Híreink
Bérkompenzáció 2013
A támogatás elősegíti a minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatottak munkahelyének megőrzését, új munkahelyek minél nagyobb számban történő létrehozása, a bérek reálértékének megőrzése.
2013-04-17 10:06:44
KUPONOK
Aktuális akcióink
Töltse le
kuponjainkat,
vásároljon
kedvezménnyel!

Kuponok megtekintése
Türelmesen!
Megjelent

Megjelent a 2013-as életen át tartó tanulás pályázati kiírása

   Megjelent az Egész életen át tartó tanulás program 2013-ra szóló pályázati felhívása, amely az oktatás, a szakoktatás és a szakképzés minden típusára és szintjére vonatkozik.
   Az egész életen át tartó tanulás terén létrehozott uniós cselekvési program (Lifelong Learning Programme - LLP) célkitűzése, hogy az egész életen át tartó tanulás révén hozzájáruljon az Európai Unió mint fenntartható gazdasági fejlődéssel, több és jobb munkahellyel és nagyobb fokú társadalmi kohézióval rendelkező, fejlett, tudásalapú társadalom előmozdításához. Mindenekelőtt elő kívánja segíteni az Európai Unión belüli oktatási és képzési rendszerek közötti kölcsönös cserét, együttműködést és mobilitást, hogy e rendszerek az egész világ számára minőségi referenciaértékké válhassanak.
   Célja, hogy ösztönözze a részt vevő országok oktatási és szakképzési rendszereinek modernizációját és az új feltételekhez igazítását, különösen az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek összefüggésében, és hogy az európai hozzáadott értéket közvetlenül juttassa el azokhoz az állampolgárokhoz, akik a program keretében részt vesznek a mobilitási és egyéb együttműködési tevékenységekben.

A felhívás, valamint az útmutató letölthető: 

Forrás: Piac&Profit

 

Hogyan osszuk be cégünk pénzét

 

Nagyon sok vállalkozót hallok panaszkodni arról, hogy nincsenek naprakész adatai a cégéről, és emiatt nem tud tervezni a jövőre. Úgy gondolom, ahogy egy jó háziasszony be tudja osztani a pénzt, egy cégvezetőnek is értenie kell a pénzzel való gazdálkodás alapjait, különben kénytelen a saját kárán tanulni

Arról, hogy hogyan kell gazdálkodni, beosztani a pénzt és fenntartani egy családot vagy vállalkozást, nem tanultunk az iskolákban. Végzettségemet tekintve közgazdász vagyok, de – bevallom – ezt a témát az egyetemen sem jártuk körbe igazán. Nem csoda tehát, hogy egy cégvezető, aki természetesen nem a pénzügyeknek, a könyvelésnek vagy a jognak, hanem a saját szakmájának a mestere, meglehetősen gyakorlatlan lehet ezen a területen.

A legtöbb cég naponta figyeli, hogy mennyi pénz van a bankszámlán, és mennyi számla várakozik átutalásra. Szeretném nyugtázni, hogy ez a két információ tényleg fontos része a pénzügyi helyzet átlátásának – de ezek a folyamat végét mutatják. Ha a gazdálkodás kimerül ezek követésében, teljes joggal érezheti úgy magát egy vezető, hogy „semmit sem tud tenni”, és „nem tud tervezni a jövőre”. De ez nem igaz.

Nézzünk tehát néhány szerintem jól használható alapelvet! Figyelem! Csak akkor kövesse őket, ha ezt Ön is ésszerűnek látja!

A legtöbb cég naponta figyeli, mennyi pénz van a bankszámlán, és mennyi számla várakozik átutalásra. Ha a gazdálkodás kimerül ezek követésében, teljes joggal érezheti úgy magát egy vezető, hogy „semmit sem tud tenni”, és „nem tud tervezni”

A pénzügyi tervezés egyszemélyes feladat

Ez egyszerű gyakorlati tapasztalat. Amikor két ember (vagy több) felel a pénzügyekért, akkor valójában nem felel érte senki. Nincs senki, aki hajlandó lenne venni a bátorságot, és azt mondani: „Állj! Ezt nem vesszük meg!” Hányszor jártunk már úgy, hogy életünk párjával mentünk bevásárolni, láttuk, hogy megtetszett neki valami, és hagytuk, hogy megvegye – erre azt kívánta, mi is vegyük meg magunknak, amit szeretnénk. Az eredmény az lett, hogy két olyan új holmival tértünk haza, amelyeket nem vettünk volna meg, ha egyedül megyünk bevásárolni, igaz?

Ez céges méretben is működik. Érdekes, hogy valójában az ember sokszor érzi, hogy ezt nem is engedhetné meg magának a csoport. Ilyenkor megkönnyebbülés, ha van egy erőskezű pénzügyi vezető, aki képes az igények és vágyak fölé kerekedve egyszerűen azt mondani: „Nem! Nem vesszük meg.”

A pénzügyi tervezéshez szükség van információkra, és ezek összegyűjtésében valószínűleg részt vesz a cég pénzügyese vagy könyvelője és a cég vezetői is. De a végső döntést EGY személynek kell meghoznia és kézben tartania. Ez a pénz beosztásának legelső alapelve.

A tervezés első lépése: írja össze, mire van szükség a fennmaradáshoz!

Sok évvel ezelőtt végzős diákként számot vetettem: az akkori kezdő közgazdászi fizetések bruttó 30-40 ezer forint között mozogtak. Összeírtam a havi kiadásaimat: albérlet, rezsi, telefon, ennivaló, utazás, ruha, könyv, stb. – és a megnyirbált lista is 63 ezer forint lett. Elhatároztam tehát, hogy legalább ennyit fogok keresni.

Az első lépés a pénzügyi tervezésben: összeírni, hogy jelenleg mire van szüksége a cégnek ahhoz, hogy egyáltalán fennmaradjon. Érdemes ehhez megérteni, mit jelent az a szó, hogy „szükséges”: egy olyan dolog, ami valamely feladat elvégzéséhez vagy valamely cél eléréséhez nélkülözhetetlen. Tehát nem a munkatársak vágyait vagy véleményét kell összeírnunk, hanem egy korrekt listát mindazon dolgokról, amelyek nélkülözhetetlenek a cég termékének/szolgáltatásának előállításához és ennek elcseréléséhez a piacon.

Miután kész a lista, gyűjtsük össze, hogy jelenleg mennyit fizetünk ezekért havonta. Ez a lépés már önmagában is azt eredményezheti, hogy felbukkan néhány olyan terület, amelyet egy ideje elhanyagoltunk, és ránézésre tudunk valamilyen hatékonyabb vagy olcsóbb megoldást. A lista végén kapunk egy összeget.

Elképzelhető, hogy a listát korrigálni fogjuk (erről szól majd a cikksorozat következő része), de a végleges lista megadja, hogy legalább mennyi pénznek kell havonta befolynia a bankszámlára (vagy készpénzben a kasszába) ahhoz, hogy a cég egyáltalán fenntartható legyen.

Ha összeállítja ezt a listát, és a végösszeg esetleg a vártnál magasabbnak tűnne: ne keseredjen el! A cikksorozat további részeiben segítséget fog kapni ahhoz, hogyan vegye a kezébe a pénzügyi tervezést, és hogyan valósítsa meg.

Hogyan húzzuk meg a céges nadrágszíjat?

Bármilyen kicsi is egy cég, a cégvezető tervezni akar a jövőre. A szárnyaló üzleti elképzelések mellett sokszor nem könnyű szembenézni a valósággal, márpedig bármilyen nehéz helyzet kezelésének első lépése az, hogy ezt megtesszük. Ajózan pénzügyi gazdálkodás megmutatja a tényeket, és azt is, hogy mit tegyünk.

A pénzügyi tervezés legelső alapelve az, hogy ez egyszemélyes feladat. Ahol egy csoport (tehát több személy) felel a pénzügyi helyzetért, nincs senki, aki „behúzza a kéziféket” a költekezésben, és a csoport gyorsan elherdálja a rendelkezésére álló pénzt – rendszerint többet is.

A tervezés egyik lépése: lista a működéshez szükséges dolgokról

Ahhoz, hogy kézbe vegyük és be tudjuk osztani egy cég pénzét, a legelső lépés összeírni egy listát azokról a dolgokról, amelyek nélkülözhetetlenek a cég működtetéséhez. Egyszer egy cégvezető azt mondta nekem erre, hogy neki már évek óta van ilyen listája. Igen, pont ez a baj: a lista több éves. Lehet, hogy volt néha javítva, de most arra van szükség, hogy ránézzünk ezekre a szükséges dolgokra tiszta fejjel – mintha most csinálnánk először –, és átgondoljuk, mire van szükségténylegesen a cég fenntartásához és működtetéséhez. Erről szólt a cikksorozat első része.

Második lépés: ellenőrizni a ténylegesen befolyt bevétel nagyságát

Van tehát egy listánk arról, hogy mire van szüksége a cégnek a működéshez, és hogy mennyibe kerülnek ezek a dolgok havonta. A kérdés az, hogy a vállalkozás kitermeli-e ezt az összeget? Mivel a folyamatos kiadásokat ténylegesen ki kell fizetni (áfástul mindenestül), azt kell ellenőrizni, hogy az ügyfelektől havonta ténylegesen befolyt bevétel fedezi-e a fennmaradáshoz szükséges kiadásokat.

Írjuk össze, hogy az elmúlt néhány hónapban mennyi volt a ténylegesen befolyt bevétel (tehát nem az az összeg, amit kiszámláztunk, és várjuk, hogy majd beérkezik), hanem a bankszámlára és pénztárba beérkezett összegeket! Lehet, hogy ehhez segítséget kell kérni a könyvelőtől, vagy elő kell venni a bankkivonatokat és a pénztárkönyvet – de mindez nem megoldhatatlan. Például vehetjük az elmúlt három hónapot, és mindegyik hónapra megkapjuk a ténylegesen befolyt bevételt: azaz van három számunk.

Számoljuk ki ezeknek a havi bevételeknek az átlagát. Ha az Ön cégének a havi ténylegesen befolyt pénzbevétele magasabb a szükséges dolgok havi listájánál (amelyet tényleg lelkiismeretesen összeírt), akkor gratulálok a józan gazdálkodáshoz! Javaslom, hogy ne változtasson a rendszerén, esetleg a havi listához vegyen hozzá egy összeget „tulajdonosi kifizetésre félretett tartalék” vagy hasonló néven.

Ha a “halálvonal” alatt vagyunk

Ha az átlagos bevétel alacsonyabb a fennmaradáshoz összeírt listának a végösszegénél, akkor bizony le kell faragnunk a szükséges dolgok listáját, amíg alatta nem lesz a ténylegesen befolyt összegnek. Magyarul össze kell húzni a nadrágszíjat.

Az így kapott végleges összeget nevezhetjük úgy is, hogy „halálvonal”. Nem szép név, de igazat mond: ennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy a cég életben maradjon – és a lista megadja, mely dolgok jelentik az életben maradást.

És most jön a legfontosabb lépés: döntse el, hogy nem hagyja magát, és a következő hónapban – bármi történjék is – elvégzi a lehetetlen küldetést, és a föld alól is előkerít annyi pénzt, amennyi a havi megélhetéshez szükséges! Hagyja abba az aggódást azzal kapcsolatban, hogy „mit miért nem lehet”, és kezdjen el azon gondolkozni „hogyan tudnám…”!

Most tehát megvan a két legalapvetőbb pénzügyi mutatószámunk: minden hónapban tudjuk, hogy 1. mennyi pénz kell havonta a fennmaradáshoz, és 2. mennyi folyt be ténylegesen az adott hónapban. Érdemes rajzolni egy grafikont, a „halálvonalat” meghúzni rajta pirossal (egy vízszintes vonal lesz), és azután berajzolni a havi bevételeket, hogy szembe tudjunk nézni a tényekkel.

Biztos vagyok benne, ez a legjobb támpontot adja ahhoz, hogy dönteni tudjunk, mire költhet a cég, és mire nem, valamint ahhoz is, hogy lássuk, mennyire kell rákapcsolnunk a termelésre.

 

Harmadik lépés: terv, hogy hogyan szerezzük meg a szükséges bevételeket!

Lehet, hogy újdonság lesz, amit most írok, de igaz. Egy jó pénzügyi vezető a cég „ostoros hajcsára”, és a működésének javát nem az teszi ki, hogy számokat szorozgat egy papíron – ő az, aki elvárja és eléri, hogy a munkatársak elvégezzék a bevételt eredményező akciókat! Amikor megvan a cég fennmaradásához szükséges összegek listája, a pénzügyi vezető tudja, mennyi az életben maradáshoz szükséges bevétel. Ezt egyszerűen el kell érnie.

A pénzügyi tervezés vége az, hogy ténylegesen megérkeznek pénzösszegek, amelyeket aztán ésszerűen költünk el. A folyamat eleje viszont az, hogy megfelelő mennyiségű promócióval (a cég termékeinek és szolgáltatásainak ismertté tétele) képesek leszünk rá, hogy eladjuk a termékünket vagy szolgáltatásunkat, amelyet azután átadunk és szolgáltatunk is.

Amikor egy pénzügyi vezető nem lát beérkező pénzösszegeket, akkor azokat a tevékenységeket szorgalmazza (értsd: ostorral kikényszeríti), amelyek feltérképezik a lehetséges vevőket, ismertté teszik köztük a cég termékét és szolgáltatását, lehetővé teszik az eladást, megvalósítják az eladást, és aztán előállítják a terméket/szolgáltatást.

Ezek a pénzügyi tervezés további mutatószámai:

Mennyi reklámozással és eladással foglalkozó kiáramlása volt a cégnek: e-mail hírlevél, promó, postai levelek, magazinok, hirdetések – bármi, ami ismertté teszi a terméket vagy szolgáltatást?

Mennyi szerződést kötött a cég a héten (ha szoktak szerződést kötni eladás előtt)?

Mennyi a heti kiszámlázott összeg?

A pénzügyi tervezés legnagyobb részét az teszi ki, hogy megtervezzük ezeket a lépéseket. Ki, mikor, mit fog csinálni ezekkel kapcsolatban, hogy megnövelje az értéküket? Ez jelenti azt, hogy egy vezető tervez a jövőre – és ha hajlandó beerőltetni a cégébe ezeket a tevékenységeket, akkor a tervezett jövő végül jelenné válik.

Az Ön cégében megvannak ezek a végiggondolt és kiépített vonalak? Minden lépésben történnek tényleges tevékenységek? Megfelelő mennyiségű akció történik? Ha nem, akkor kezdje el a tervezést még ma!

Forrás: Piac&Profit

 

Facebook
Témáink
Módosítások

Összefoglaló a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet módosításáról
(Módosult az uniós támogatások felhasználását szabályozó 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet.)

   A módosítások elsődleges célja a források kihelyezésének felgyorsítása. A forrásfelhasználás egyik fő kockázatát az jelenti, hogy a projektek előrehaladása nem megfelelő, a számlák sok esetben nem érkeznek be, így a megítélt támogatási összeg kifizetése sem történhet meg.


További információ