PROGRAMIRODA DEBRECENBEN

"MI AZÉRT VAGYUNK, HOGY ÖN LEGYEN"

Legfrissebb Híreink
Bérkompenzáció 2013
A támogatás elősegíti a minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatottak munkahelyének megőrzését, új munkahelyek minél nagyobb számban történő létrehozása, a bérek reálértékének megőrzése.
2013-04-17 10:06:44
KUPONOK
Aktuális akcióink
Töltse le
kuponjainkat,
vásároljon
kedvezménnyel!

Kuponok megtekintése
Türelmesen!
Megjelent

Megjelent a 2013-as életen át tartó tanulás pályázati kiírása

   Megjelent az Egész életen át tartó tanulás program 2013-ra szóló pályázati felhívása, amely az oktatás, a szakoktatás és a szakképzés minden típusára és szintjére vonatkozik.
   Az egész életen át tartó tanulás terén létrehozott uniós cselekvési program (Lifelong Learning Programme - LLP) célkitűzése, hogy az egész életen át tartó tanulás révén hozzájáruljon az Európai Unió mint fenntartható gazdasági fejlődéssel, több és jobb munkahellyel és nagyobb fokú társadalmi kohézióval rendelkező, fejlett, tudásalapú társadalom előmozdításához. Mindenekelőtt elő kívánja segíteni az Európai Unión belüli oktatási és képzési rendszerek közötti kölcsönös cserét, együttműködést és mobilitást, hogy e rendszerek az egész világ számára minőségi referenciaértékké válhassanak.
   Célja, hogy ösztönözze a részt vevő országok oktatási és szakképzési rendszereinek modernizációját és az új feltételekhez igazítását, különösen az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek összefüggésében, és hogy az európai hozzáadott értéket közvetlenül juttassa el azokhoz az állampolgárokhoz, akik a program keretében részt vesznek a mobilitási és egyéb együttműködési tevékenységekben.

A felhívás, valamint az útmutató letölthető: 

Forrás: Piac&Profit

 

Érdekességek

 

Mit keresnek ezek a történetek itt? Ezek az emberek, ezek a vállalkozók megmutatták, Ezek az emberek, ezek a vállalkozók megmutatták, megmutatják, hogy a válságon való síránkozás helyett, kemény céltudatos munkával itthon, vagy külföldön, de lehet sikereket elérni. Legyen az Ő történetük példa minden olvasóm előtt.

 

Sikertörténet 1 - Kistücsök - Interjú

A balatoni vendéglátósok is tehetnek róla, hogy a szezon alig három hónapig tart, pedig a tó adottságait egész évben ki lehetne használni – mondta a hvg.hu-nak Csapody Balázs. A balatonszemesi Kistücsök étterem vezetője interjúnkban arról is beszélt, ők miért tudnak egész évben nyereségesen működni.

 hvg.hu: Vállalja azt a meghatározást, hogy a Kistücsök balatoni vendéglő?

Csapody Balázs: Igen, mindenképpen az. Rögtön hozzáteszem, hogy egyben somogyi vendéglő is. Nagymértékben támaszkodunk a megyére: a helyi beszállítókra, vendégekre, termékekre. Mindez érvényes persze az egész balatoni régióra is.

hvg.hu: Húsz-harminc kilométerre a parttól ugyanolyan lenne a Kistücsök, mint a part menti Balatonszemesen?

Cs. B.: Azt hiszem, működne, de kisebb személyzettel és kevesebb férőhellyel. Nem csak a „balatonozóktól” függ az étterem sikere, nagyon sok olyan vendégünk van, aki kimondottan miattunk jön Balatonszemesre. Ezért működne az étterem 20 kilométerre a parttól is.

hvg.hu: Július elején még bőven lehetett szállást foglalni a parti apartmanokban: az egyik tulajdonosa azt mondta nekem, hogy a szezon már besűrűsödött július 10. és augusztus 20. közé. Mivel magyarázható, hogy ilyen rövid ideig tart az üdülési periódus a Balatonon?

Cs. B.: Elégé összetett probléma, amiben nagy felelőssége van a balatoni vendéglátós vállalkozóknak. Tudatosan összehúzták a szezont. Egy vendégem mesélte, volt olyan év, hogy lejött a családjával augusztus közepén, amikor még minden nagyon szép és jó volt. A második héten – ami már az augusztus 20-a utáni időszakra esett – azt látták, hogy a jó idő ellenére sorra zártak be a balatoni büfék, a jégkrémválaszték minimális volt, a büfés már nem rendelt újabb adagot. Rátört a vidékre a szezonzáró hangulat. Ekkor eldöntötték, hogy a következő évben korábban jönnek, hogy a nyaralásuk a szezonra essen – éppen ezért ez egy önmagát gerjesztő folyamat. Ugyanakkor minden egyes programot, fesztivált a főszezonra szerveznek, pedig ezeket lehetne úgy is használni, hogy szezonhosszabbító hatásuk legyen. Így ha valaki nemcsak strandolni akar, másfajta kikapcsolódásra vágyik, azt szezonon kívül is megkaphatná.

hvg.hu: Miért éri meg a vendéglősöknek összehúzni a szezont, hiszen így pár hét alatt kell kitermelniük az éves forgalmat?

Cs. B.: Nagyon fontos lenne, hogy a vendéglők, szórakozóhelyek, üzletek többségét a helyiek, az itt élők működtessék, így érdekeltté válnának a szezon kinyújtásában. Nem kellene albérletre költeniük, ingázniuk. Az lenne a jó, ha legalább május 1-től szeptember 30-ig lennének nyitva.

hvg.hu: Szabályozói oldalról, esetleg törvényekkel kéne megmondani, hogy tovább tartson a szezon?

Cs. B.: Láttam erre példát Olaszországban: csak az kaphat támogatást, adókedvezményt, aki vállalta, hogy nyitva tart legalább hat hónapon keresztül. Persze ezt meg kell tölteni programmal is, és lehetőleg olyan turisztikai kínálatot kellene nyújtani, ami nem időjárásfüggő. Nagyon fontos, hogy legyenek olyan sportpályák, üzletek, kulturális-szórakozási lehetőségek, amelyek miatt akár télen is lejönnek a vendégek. Fel kéne mérni, hogy a magyaroknak mire van igazán igényük, és abba az irányba kéne bővíteni a szolgáltatások körét is.

hvg.hu: Megéri nyitva tartani egész évben a Kistücsököt?

Cs. B.: A húszéves működésünk alatt egyedül 2011-ben, a felújítás miatt zártunk be több mint egy hónapra, egyébként egész évben nyitva tartunk. Most már van annyi vendégünk, amiért novemberben is megéri nyitva tartani. Ezért is mondom, hogy kicsiben kell kezdeni, kis személyzettel, a család lakjon itt, és a hasznot sokáig vissza kell fordítani a vállalkozásba. Ez nemcsak a vendéglőkre vagy a bisztrókra vonatkozik, hanem a butikokra, halsütőkre, kávézókra is: kis személyzettel, szűkebb kínálattal, de minél hosszabb nyitva tartással érdemes csinálni, mert akkor kisebb a rizikó is. Mi 1992-ben fölvállaltuk azt, hogy egész évben nyitva fogunk tartani, és bizony az első 6-8 évben annak a 60-70 százalékát, amit nyáron megkerestem, elvitte a szezonon túli időszak. De első perctől bíztam abban, hogy így előbb-utóbb lesz egy olyan kör, lesznek olyan törzsvendégek, akik aztán a nyári időszakon kívül is eljárnak hozzánk. Ma már ott tartunk, hogy egy februári vagy novemberi hétvégén nem tudunk asztalt kínálni azoknak, akik foglalás nélkül érkeznek.

Cs. B.: Úgy becsülöm, 30 százalék az itt nyaraló, aki éppen betér hozzánk is, a vendégeink nagy többsége kifejezetten a vendéglőért jön ide. Ennek köszönhető, hogy nálunk a szezon 7-8 hónap, de még a maradék időben sem áll le az üzlet, még ha csendesebb is. Még a válságban is van egy olyan réteg, amelyik szívesen áldoz erre.hvg.hu: A Kistücsök vendégeinek hány százaléka lehet „balatonozó”?

hvg.hu: Ön is említette a pár hónapos szezon alatt nagy haszonra törekvő vállalkozókat, akiket a köznyelvben zimmerferis vendéglátósoknak neveznek. Miért nem sikerült ezt a mentalitást húsz év alatt meghaladni?

Cs. B.: Valószínűleg sokkal több pénzt keresnék, ha mi is hekket sütnénk fagyasztott, importált halból. Mert a minőségi nyersanyag igen sokba kerül, ami csökkenti a profitot is. De ha így tennék, akkor nem érezném jól magam a bőrömben, nem élvezném, amit nap mint nap csinálok. Nagy szavak, de ez nekem nem egy munka, ez az életem. Tény, hogy nagyon sok vállalkozó a Balaton partján egyelőre csak pénzkereseti lehetőséget lát az üzletében.

hvg.hu: Voltak még próbálkozások a minőségi vendéglátásra a Balaton partján, az egyik hely úgy hirdette magát, hogy az északi part Kistücsökje. Balatonszemesen az egyik minőségi borokat kínáló pince ételkínálattal is előállt – egyik sem járt sikerrel. Nem arról van szó, hogy nincs rá fizetőképes kereslet?

Cs. B.: Azt látom, hogy Budapesten számos minőségi étterem nyílt az utóbbi években, melyekben komoly szakmai munka folyik. Ez a vendégek hozzáállását is megváltoztatja. Ez a jelenség legyűrűzik vidékre, és a vidékhez hozzátartozik a Balaton is. Az lenne az ideális, ha minden tóparti településen lenne egy olyan étterem, mint a Kistücsök, amelyiknek megvan a saját vendégköre. Egyébként úgy látom, hogy igenes van erre kereslet: nem hiszem, hogy mi annyival drágábbak lennénk, mint egy átlagos igényességre törekvő étterem. Nem a felső tízezer étterme vagyunk, bár tény, hogy elsősorban a felső középosztály jár hozzánk. Viszont ugyanúgy betérnek a környező települések pedagógusai is, még ha csak havonta egyszer engedhetnek meg magunknak egy vacsorát.

hvg.hu: Turisztikai szakemberek gyakran állítják példaként a balatoni vállalkozók elé a Garda tavat, amelyet a gasztronómiai kínálata tett naggyá az utóbbi években. Eljuthat valaha arra a szintre a Balaton?

hvg.hu: Mennyi idő még?Cs. B.: Hihetetlen adottságai vannak a Balatonnak, ami nincs kihasználva. A minőségi gasztro- és borturizmusban nagy lehetőségek vannak, amihez hozzájön a kerékpár-, a sportturizmus, aminek kifejezetten kedvez a sík terep. Meg kell nézni, hogy a Fertő tó osztrák oldalán mennyien bringáznak:hiába épült ki a kerékpárút a Balaton körül, még nem kaptak rá. De azt gondolom, mindez csak idő kérdése.

Cs. B.: Öt évvel ezelőtt azt mondtam, hogy öt év múlva már láthatóak lesznek a változások. Továbbra is optimista vagyok, tény, hogy a válság lelassította a folyamatot, de nem fordította vissza, nem állította le. Még vagy öt-tíz évre szükség lesz, a jelek biztatóak: fokozatosan, de épülnek a színvonalas szállodák, apartmanházak.

hvg.hu: A Kistücsökben mekkora a külföldi vendégek aránya?

Cs. B.: Tíz százalék alatt van.

hvg.hu: Nem akarja növelni ezt az arányt? Most készül fogadót építeni, általában a balatoni hotelek a külföldi vendégéjszakákra gyúrnak, a hazai vendégek inkább az apartmanokban szállnak meg.

Cs. B.: A recepció része már kész, a szobák még nem épültek meg. Azt szeretném, ha 2-3 éven belül már üzemelne, de ez a gasztroturizmusról szól, nem a szállodaiparról. Számomra nincs jelentősége annak, hogy a vendég külföldi vagy belföldi, az a fontos, hogy a vidék ízeiért, a balatoni vadakért, halakért, borokért, gyümölcsökért, sajtokért keressen fel minket. A Kistücsök mellett a másik hobbim az utazás, járom Európa jobb éttermeit, melyekkel nagyon jó kapcsolatot építettünk ki. A külföldi vendégeinknek egy jelentős részét a partneréttermünk küldi hozzánk. Ők kimondottan miattunk, az ételeink miatt jönnek ide.

hvg.hu: Sokan visszasírják az 1980-as éveket, amikor a fizetőképes keresletet a keletnémet turisták jelentették.

Cs. B.: Azóta megváltoztak ám az üdülési szokások. Nem fognak visszatérni azok az idők, amikor 2-3 hétre érkeztek a turisták. Most már inkább az a jellemző Nyugat-Európában is, hogy többször, rövidebb időre utaznak el az emberek. Arra számítok, hogy a mi szobáinkban az átlagos itt tartózkodás 2-3 nap lesz, amit egy szüretre, balatoni korcsolyázásra, egy biciklitúra, csillagtúra állomásaként vesznek majd ki.

 
 

hvg.hu: Továbbra is két étlapja van a Kistücsöknek: az egyik hagyományos, magyaros receptek alapján készült ételeket kínál, a másik kísérletezőbb. Még mindig szükség van az előbbire, hogy az utóbbira, a kísérletezésre is legyen lehetőség?

Cs. B.: Nincs is ezzel semmi gond, ha belegondolunk, mi is így eszünk. Van olyan nap, amikor nagyon jól esik egy káposztás cvekedli, egy sült csülök, máskor kipróbálnánk valami különlegesebbet, kalandozni akarunk. Ma már a vendégeink 60-70 százalékban a régiónk ízei menüt, a különlegesebb fogásokat választják.

hvg.hu: Merészebbé vált ennek köszönhetően az étterem, elmennek-e mondjuk a fúziós konyha irányába?

Cs. B.: Már kialakult a stílusunk, nem kell nekünk a fúziós vagy a molekuláris konyha irányba elmenni. Nem szeretnénk semmiféle divatirányzatnak felülni, tökéletesíteni viszont lehet. Lehet fejleszteni a konyhatechnológiát, lehet finomítani, alakítgatni a recepteken, meg kell találni a legjobb nyersanyagot.

hvg.hu: Be tudják szerezni a kellő mennyiségű és minőségű alapanyagot a környező vidékről?

Cs. B.: Rettentően nehéz és rettentően drága. Azt kell mondanom, hogy ez egy költséges hobbi: egy tanyasi csirkének más az ára, mint amit az áruházakban lehet kapni. Azt érzem, hogy még mindig nem mozdult meg a magyar mezőgazdaság, nekünk kell nógatni a gazdákat. Gyakran járunk külföldre, főleg Olaszországba, ahol azt látom, hogy a piacon legalább 4-5 féle paradicsomot, krumplit kínálnak a termelők, a feliraton pedig az is szerepel, melyiket jó sütni, melyiket főzni, melyikhez kell bő zsiradékot használni. Bár kialakulóban van nálunk is a piaci kultúra, azért ettől még messze vagyunk. Mi folyamatosan keressük a beszállítókat, néha kapunk információkat arról, hogy valaki éppen bébizöldségekkel foglalkozik, megkeressük, megnézzük, mit kínál, vásárolunk tőle. Ez most egy közös munka, mert mi is segítünk, megmondjuk, mit vessenek, mikor szedjék le, milyen állapotban hozzák be. Jó lenne, ha ezt a mezőgazdasági szaktanácsadók végeznék, de egyelőre ránk hárul a feladat.

hvg.hu: El tud tartani a Kistücsök egy-egy ilyen kistermelőt, beszállítót?

Cs. B.: Egyedül a mi éttermünk talán nem, de óriási az igény a budapesti éttermek részéről, és vagyunk a séfekkel olyan jó kapcsolatban, hogy ajánljuk nekik a beszállítóinkat. Így már egy kisebb családi vállalkozást fenn lehet tartani.

hvg.hu: Van elég jó minőségű hal a Balatonban?

Cs. B.: Van, persze. A balatoni halak kizárólagos forgalmazója a Balatoni Halászati Zrt., viszont ez a cég olyan nonprofit társaság, amely főleg az állami támogatásból tartja fenn magát, és az az elsődleges feladata, hogy a halállományt egyensúlyban tartsa, most éppen a busa lehalászása a fő céljuk. Ezért a kereskedelmi halászati tevékenységük minimális. Minket ellátnak, de az lenne a jó, ha kialakulnának ismét a halpiacok, speciális boltok, melyek felpezsdíthetnék újból a halfogyasztást, ne csak a hekk uralja a mezőnyt.

hvg.hu: Nem merült fel soha önben, hogy beszáll valamilyen fejlesztési tanácsba, részt vesz a regionális döntéshozatalban, átadja a tapasztalatait?

Cs. B.: Ha megkérdezik a véleményemet, mindig elmondom. Lehet, hogy az a baj, hogy ilyenkor túl őszinte vagyok, mert ritkán kérdeznek meg (nevet).

Forrás: Hvg.hu

 

Sikertörténet 2 - Londonból

Borbély Krisztián azt tervezte, hogy három, legfeljebb négy év kemény munkával annyi pénzt gyűjt össze Angliában, hogy kerékpárboltot nyithasson Magyarországon. Álma hat év alatt teljesült. Igaz, nem Budapesten, hanem Londonban nyitotta meg saját üzletét. Cikksorozatunk a Londonban dolgozó magyarokról.

Borbély Krisztián 2005-ben érkezett Nagy-Britanniába, de nem a kerékpáros szakmában kezdett. Először egy farmon kapott munkát, ahol kevés pénzért rendkívül sokat dolgozott. Második munkahelye azonban már egy londoni kerékpáros bolt volt. A következő években több londoni boltban és szervizben is megfordult, dolgozott kis helyeken és nagy üzletláncban is. Megismerte a piacot és a konkurenciát.

Egy napon volt főnökének barátja azzal kereste meg, nyissanak közösen egy kerékpáros boltot. Így megszületett a Cycle Lab. A közös biznisz rövid ideig tartott, az üzlettársa néhány hónappal a nyitás után kiszállt, Krisztián megvásárolta a tulajdonrészét és egyedül folytatta tovább.

A Cycle Lab London belvárosában, a Pittfield streeten található. Az utcán tolonganak a kerékpárosok, és kis túlzással, tolonganak a boltban is. A bolt ajtaján naponta akár ötven kerékpárt is betolnak, Krisztián pedig reggeltől estig szerel, ügyeket intéz, és mindenkihez van néhány kedves szava. Azt mondja, ennyi a siker titka. Alkalmazottai is vannak, de hacsak lehet, nem magyart választ munkatársnak. “A magyar mentalitás nem jó ide. Az emberek itt sokkal keményebben dolgoznak, mint odahaza. Heti hat napot és minden vasárnap, ha kell. Az angolok ezt elfogadják, a magyarok nem. Sokan azt képzelik, hogy kijönnek, és minden sokkal könnyebb lesz, hogy itt kolbászból van a kerítés. Én a farmon, ahol kezdtem, heti kilencven órát is dolgoztam 120 fontért.”“El lehet kezdeni egy ilyen vállalkozást úgy ötvenezer fontból is, de százezer, ami szerintem ideális: vállalkozást kell alapítani, és mehet. Az adórendszer itt lényegesen egyszerűbb. Három hónapig számlát sem kell adni, ha nem akarsz. Három hónap után eldöntheted, hogy akarod-e tovább csinálni. Ha nem megy, bezársz és kész. Egészen másképp működnek itt a dolgok, nem kell csalni ahhoz, hogy életben maradj, és az emberek is szeretik betartani a szabályokat. Szeretnék idővel Magyarországon is boltot nyitni, de az, úgy érzem, nehezebb lesz.”

“Londonban senkit nem érdekel, hogy milyen autóba ülsz, mekkora a tévéd, milyen cipő van rajtad. Az a lényeg, hogy mosolyogj, és ne legyél bunkó a többivel. Magyarországon ez nincs. Közrejátszik nyilván, hogy otthon mindenki idegeskedik, nem olyan rózsás a helyzet, de itt is megvan mindenkinek a maga problémája, mégis nyugodt a légkör. Mindenkinek megvan a saját privát szférája, és ezt tiszteletben tartják. Az emberek nem politizálnak, és nem panaszkodnak. Rengeteget kell dolgozni, nyitottnak kell lenni, és nagyon fontos jól beszélni a nyelvet, hogy érvényesülj. A lehetőség adott, az embertől függ, hogy él-e vele vagy nem. Egy vállalkozás elindítása egyszerűbb, az adórendszer is több pénzt hagy a zsebedben, de ehhez fontos a megfelelő hozzáállás is. A magyarok többségének az egész angliai út a pénzről szól. Ha nekem a pénzről szólt volna, akkor maradtam volna a bringásboltban. Kerestem volna 2000 fontot havonta. Reggel kilenckor felveszem a villáskulcsot, és ötkor eldobom. Ehelyett dolgoztam legalább négy különböző boltban, az egyik legjobb céghez is bejutottam. Mindenütt megtanultam, amit lehetett, és utána indítottam el a saját üzletem.”Krisztián két-háromévente jár haza, már szinte idegennek érzi magát Magyarországon, és alig várja, hogy visszatérhessen a brit fővárosba. Barátai már nem hiszik, hogy valaha hazatér.

“Ha otthon én azt mondom valakinek, hogy egy szervizelés 15 ezer forintba kerül, és évi kétszer el kéne hozni a bringát, az kiröhög. Inkább hatezerért újat vesz egy hipermarketben. Londonban értik, hogy miről van szó, itt már most is rengeteg a bringás, és még többen lesznek. A tömegközlekedés rendkívül drága, 25-35 fontba is kerülhet egy héten. Ez is hozzájárul a kerékpár sikeréhez, és persze az, hogy nem késik, és senki nem köhög a nyakadra. Egy fontért kölcsönözhető a helyi közösségi bicikli, sokan öltönyben, nyakkendőben tekerik."Krisztián a Cycle Labnál sem akar megállni: kávézó, újabb bringabolt a város déli részén, estleg újabb üzlet a gazdag Brightonban, ezek szerepelnek a listán. Esetleg egy budapesti hely, ami viszont kockázatos, hiszen szerinte a magyarok nem értik a biciklit.

Az emberek Londonban sportolni is jobban szeretnek, mint otthon - mondja Borbély Krisztián. "Tudják, hogy ha biciklivel járnak, fittebbek lehetnek, és a munkáltatók is így állnak hozzá. Bringaparkokat létesítenek a dolgozóknak, ahol lerakhatod a bringádat, van tusoló, ahol lezuhanyozhatsz miután beértél a munkahelyedre. A munkaadó tudja, hogy ha bringázol, akkor egy évben két napot leszel beteg, nem tizenkettőt, és ez kifizetődőbb neki” - teszi hozzá a bringaboltos.

Kolbászból van a kerítés?

Cikksorozatunk szereplői mind sikeres magyarok. Akadnak, akik csak annyiban sikeresek, hogy az élethez elegendő pénzt tudnak keresni. Mások a karrierjüket építik, ranglétrákon lépegetnek fel vagy saját vállalkozásukat irányítják. Kiszámítható mindennapok, anyagi biztonság, új lehetőségek, ennyi éppen elég ahhoz, hogy egy sarokba szorított magyar elinduljon. 

Nem az európai álmot, a mesés karriereket akarjuk bemutatni és nem is a szomorú történeteket. Hétköznapi sikertörténeteket kerestünk, tulajdonképpen jelentéktelen eredményeket, amelyeket idehaza mégis nehéz elérni. Igaz, Londonban sem kolbászból van a kerítés, szafaládéból van.

Forrás: Hvg.hu

 

KKV meghatározása

Tájékoztató a KKV minősítés megállapításához és a partner és kapcsolódó vállalkozások meghatározásához

A 2004. évi XXXIV. Törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról alapján

1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek

  • összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
  • éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
  • megfelel a 4) pontban foglalt feltételeknek.

2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

  • összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
  • éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
  • megfelel a 4) pontban foglalt feltételeknek.

3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és

b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

c) megfelel a 4) pontban foglalt feltételeknek.

Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által megállapított, a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.

4) A vállalkozásban az állam, az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.

5) Nem kell alkalmazni a 4) pontban meghatározott korlátozást az alábbi befektetők részesedése esetében:

- állami befektető társaságok;

- finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése céljából rendszeresen kockázatitőke-befektetést folytató egyének vagy csoportok, akik vagy amelyek a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások alaptőkéjébe fektetnek be, azzal a feltétellel, hogy az érdekeltségük az adott vállalkozásban kevesebb, mint 1 250 000 eurónak megfelelő forintösszeg;

- szövetkezeti üzletrészt hasznosító gazdasági társaság;

- felsőoktatási intézmények, nem felsőoktatási intézmény keretében működő oktatási és szaktanácsadási intézmények, a felső- vagy középfokú oktatás gyakorlati háttereként termelő tevékenységet folytató tangazdaságok és tanüzemek, nonprofit kutatási központok, valamint nem felsőoktatási intézmények szervezeteként – költségvetési formában működő – egyéb kutatóhelyek;

- a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 53. pontjában meghatározott intézményi befektetők;

- az évi 10 millió eurót, illetve az annak megfelelő forintösszeget meg nem haladó költségvetéssel és kevesebb, mint 5000 lakossal rendelkező helyi önkormányzatok.

6) Az 1-3) pontban megjelölt mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az egyéni vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az Eva tv. hatálya alá tartozó vállalkozás KKV-nak történő minősítéséhez a vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie. Amennyiben az egyéni, illetve a társas vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt bevallással nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni.

7) Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi az 1-2) pontban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.

8) Önálló vállalkozás esetében az 1-3) pontban meghatározott adatokat kizárólag az adott vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.

9) Azon vállalkozás esetében, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, az 1-3) pontban meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.

10) A 9) pontban említett adatokhoz hozzá kell adni a vállalkozással partnervállalkozási kapcsolatban levő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai az adott vállalkozásnak, vagy közvetlenül az adott vállalkozás tulajdonában vannak. Az összesítés során az adatokat a tőkeérdekeltségi, illetve a szavazati arányok közül a nagyobbnak megfelelő arányban kell figyelembe venni. Keresztrészesedés esetén a magasabb százalékot kell alkalmazni.

11) A 9) és 10) pontban említett adatokhoz teljes mértékben hozzá kell adni a vállalkozáshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait, ha az adatok összevont (konszolidált) éves beszámolóban nem szerepelnek.

12) A 9) és 10) pont alkalmazásában az adott vállalkozással partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait a vállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján, ennek hiányában a vállalkozások nyilvántartásai alapján kell meghatározni. A partnervállalkozások adatainak meghatározása során a partnervállalkozások adataihoz teljes mértékben hozzá kell adni a partnervállalkozásokhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait is, ha ezek az adatok a partnervállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolóiban nem szerepelnek.

13) A 9) és 11) pont alkalmazásában az adott vállalkozáshoz kapcsolódó vállalkozások adatait a vállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján, ennek hiányában a vállalkozások nyilvántartásai alapján kell meghatározni. A kapcsolódó vállalkozások adatainak meghatározása során a kapcsolódó vállalkozások adataihoz arányosan hozzá kell adni a kapcsolódó vállalkozással olyan partnervállalkozási kapcsolatban levő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai a kapcsolódó vállalkozásnak, vagy közvetlenül a kapcsolódó vállalkozás tulajdonában vannak, kivéve, ha ezek az adatok az összevont (konszolidált) beszámolóban legalább a 10) pontban megjelölt százalékkal arányosan már szerepelnek.

Önálló vállalkozás: az a vállalkozás, amely nem minősül az alábbiak alapján partnervállalkozásnak, illetve kapcsolódó vállalkozásnak.

Partnervállalkozás: az a vállalkozás, amely az alábbiak alapján nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése – jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján – legalább 25 %.

Kapcsolódó vállalkozások: azok a vállalkozások, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:

a) egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy

b) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy

c) egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján –függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy

d) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségét egyedül birtokolja.

e) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással az a)-d) pontokban felsorolt kapcsolatban.

f) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén az a)-e) pontokban meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. (Szomszédos piac: az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el.

A befektetők érdekeltsége tekintetében - az előzőekben ismertetett partner-, illetve kapcsolódó vállalkozásoktól eltérően – önálló vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amellyel a 5) pontban meghatározott befektetők külön-külön és együttesen sem állnak az a)-e) pontokban meghatározott kapcsolatban, vagy amelynek a befektetői sem közvetlenül, sem közvetve nem vesznek részt az irányításban, vagy amelynek a befektetői nem vállalkozásként működnek. Ellenkező esetben a vállalkozás kapcsolódó vállalkozásnak minősül.

Facebook
Témáink
Módosítások

Összefoglaló a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet módosításáról
(Módosult az uniós támogatások felhasználását szabályozó 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet.)

   A módosítások elsődleges célja a források kihelyezésének felgyorsítása. A forrásfelhasználás egyik fő kockázatát az jelenti, hogy a projektek előrehaladása nem megfelelő, a számlák sok esetben nem érkeznek be, így a megítélt támogatási összeg kifizetése sem történhet meg.


További információ