PROGRAMIRODA DEBRECENBEN

"MI AZÉRT VAGYUNK, HOGY ÖN LEGYEN"

Legfrissebb Híreink
Bérkompenzáció 2013
A támogatás elősegíti a minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatottak munkahelyének megőrzését, új munkahelyek minél nagyobb számban történő létrehozása, a bérek reálértékének megőrzése.
2013-04-17 10:06:44
KUPONOK
Aktuális akcióink
Töltse le
kuponjainkat,
vásároljon
kedvezménnyel!

Kuponok megtekintése
Türelmesen!
Megjelent

Megjelent a 2013-as életen át tartó tanulás pályázati kiírása

   Megjelent az Egész életen át tartó tanulás program 2013-ra szóló pályázati felhívása, amely az oktatás, a szakoktatás és a szakképzés minden típusára és szintjére vonatkozik.
   Az egész életen át tartó tanulás terén létrehozott uniós cselekvési program (Lifelong Learning Programme - LLP) célkitűzése, hogy az egész életen át tartó tanulás révén hozzájáruljon az Európai Unió mint fenntartható gazdasági fejlődéssel, több és jobb munkahellyel és nagyobb fokú társadalmi kohézióval rendelkező, fejlett, tudásalapú társadalom előmozdításához. Mindenekelőtt elő kívánja segíteni az Európai Unión belüli oktatási és képzési rendszerek közötti kölcsönös cserét, együttműködést és mobilitást, hogy e rendszerek az egész világ számára minőségi referenciaértékké válhassanak.
   Célja, hogy ösztönözze a részt vevő országok oktatási és szakképzési rendszereinek modernizációját és az új feltételekhez igazítását, különösen az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek összefüggésében, és hogy az európai hozzáadott értéket közvetlenül juttassa el azokhoz az állampolgárokhoz, akik a program keretében részt vesznek a mobilitási és egyéb együttműködési tevékenységekben.

A felhívás, valamint az útmutató letölthető: 

Forrás: Piac&Profit

 

10 titok

 

A finanszírozhatóság 10 titka
Avagy, hogyan juthat pénzhez egy kisvállalkozás?

Amikor az egyik ajtó bezáródik, egy mási kinyílik,
de gyakran olyan sokáig nézzük a zárt ajtót,
hogy nem látjuk meg azt, amely kinyílik számunkra

                                                                      (Helen Keller)

A Vállalkozás:

Valami új és értékes dolog létrehozásának a folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalva a várható pénzügyi, pszichikai, és társadalmi kockázatot, hogy megkapja a folyamat révén keletkező anyagi és személyes megelégedettséget nyújtó elismerést. (Robert Hisrich 1985)

Biztos módszer sajnos nincs! De tudunk 10 olyan „titkot”, aminek megismerését követően jó esélye lehet a páncélszekrény felnyitásához. Mondjuk úgy az 50-50 % - ról (vagy igen-vagy nem) 85 %-ra emelheti annak esélyét, hogy komolyan veszik és érdeklődést mutatnak Ön és vállalkozása üzleti elképzelései iránt. Ez azért nem olyan rossz!

Ezek a „titkok” a következők:

1. Innováció – megvalósítható ötletek

Az innováció lényegében nem más, mint amikor egy ötlet átalakul egy új, vagy korszerűsített termékké, legyen szó iparról, szolgáltatásról, vagy kereskedelemről.

Elég egy apró, kicsi változtatás, az addigi rutintól való eltérés és máris azt vesszük észre, hogy a mi vállalkozásunk nem olyan, mint a többi. Finanszírozói oldalról nézve éppen az a gond, hogy a vállalkozások zöme erre nem sok gondot fordít.

Sajnos a „klónozásban” egy valami nem jelenik meg: a „hozzáadott érték”.

2. Üzleti Tervezés, avagy üzleti, pénzügyi stratégia kidolgozása 3–5 évre

Ha nem teszünk kísérletet az üzleti elképzeléseink megtervezésére, azok lemodellezésére, akkor szinte biztosak lehetünk abban, ha nekünk saját magunknak nincs a zsebében az üzlet beindításához szükséges összeg, akkor bizony arra sem számíthatunk, hogy valaki majd beleteszi. De ez csak az egyik része. A tervezésre akkor is szükség van, ha egyébként saját erőforrásainkra kívánunk támaszkodni. Banki projekt elemzők mondását igen találónak érzem, amely így szól:

” Papíron elbukni egy vállalkozást mégis csak olcsóbb, mintha minden pénzünket beleölünk olyan projektbe, amelynek megalapozottsága, megvalósíthatóságának
realitása minden átgondoltságot nélkülöz….”

Peter Mc Arthur elhíresült mondása szerint ” Minden vállalkozásnak három emberre van szüksége:

1.     egy álmodóra

2.     egy menedzserre és

3.     egy gazdag emberre

A mondás annyira igaz, hogy tényként kell elfogadnunk. Ha a három szereplő

bármelyike is hiányzik elképzelhetetlen a vállalkozás sikere! Valljuk be, ritka az olyan ember, akiben mindhárom szereplő egyszerre egy időben megtalálható.

Egy üzletet (vállalkozást) megálmodni – nagy bátorság.
Egy üzletet (vállalkozást) irányítani – nagy felelősség.
Egy üzletet (vállalkozást) finanszírozni – nagy kockázat.

A legjobb megoldás, ha ezek „hárman” összeállnak és legjobb tudásuk, képességeik alapján megalkotják a „TERVET”. Az üzleti terv az egyetlen alkalmas eszköz arra, hogy meggyőzzünk egy befektetőt, vagy hitelezőt arról, hogy érdemes pénzt adni a vállalkozás beindításához, vagy fejlesztéséhez.

3. A marketing – értékesítés – eladás

Azt bizton állíthatom, hogy ezek nélkül nem létezik üzleti tevékenység. A marketing már akkor elkezdődik, amikor a tényleges értékesítés még be sem indult. Ha valaki erre nem fektet kellő hangsúlyt csak egy dologban lehet biztos. Nem megfelelő árbevétel miatt csődbe fog menni. Csak az a kérdés, hogy mikor.

A 21. század elképesztő, szinte alig követhető változásai megkövetelik, hogy egy vállalkozás a marketing legújabb eszközrendszereinek ismeretében legyen.

A kemény versenyhelyzet megköveteli, hogy olyan megoldásokat keressünk és alkalmazzunk, amely nagy biztonsággal, és mérhető módon képes előre jelezni, hogy az adott szolgáltatásunk, vagy termékünk hol, mikor, kinek, milyen formában, vagy csatornákon keresztül értékesíthető. Milyen piaci részesedést érhetünk el. Mekkora árbevételt tervezhetünk, ebből mekkora jövedelmünk keletkezik.

Nem nagy titok, hogy a finanszírozó számára ez az egyik legfontosabb kérdés. Képes e a vállalkozás belátható időn belül olyan üzleti környezetet teremteni, ahol biztosítottak a kapott forrás (hitel) visszafizetésének a feltételei.

Hagyományos eszközök:

Hirdetés, termékbemutató, reklám felületeken való megjelenés, szórólapozás,

internetes ajánlatok (spam) küldése, telemarketing, direct mail kampányok stb.

Ezek mind nagyon lényeges és jó megoldások lehetnek, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mindez mennyibe kerül és milyen hatékonysággal működtethető.

Innentől kezdve már izgalmasabb a kérdés és nagyon nem mindegy, hogy milyen megoldásokat tartunk a vállalkozásunk számára elfogadhatónak.

A 21. századi új marketing kihívások tartogatnak meglepetéseket, amire nem árt felkészülni. Napjainkban a marketing szakemberek nem győzik felhívni a figyelmet az új marketing egyik alapszabályára.

Ez nagyjából 4 betű: I.B.I.A., azaz: • Ismertség • Bizalom • Igény • Ajánlat

Ma már nem elegendő pusztán a termék, vagy a szolgáltatás bemutatására szorítkozni.

A marketing igazi célja nem más, mint megtalálni a tömegben azt a „pár” embert, akinek jobban kell a termékünk / szolgáltatásunk, mint nekünk az ő pénze!

4. A hitelképesség – hitelezhetőség – saját erő

- Egy bankkal (hitelezővel, finanszírozóval) kialakított kapcsolat a legritkább esetben érzelmi alapon fogalmazódik meg.

- A hitelezés alapvetően bizalmi kategória. Ennek kialakulása, vagy megléte nélkül kevés az esély a mindkét fél számára elfogadható hitelezési gyakorlat kiépülésére. Az első hitelszerződés megkötésekor létrejön egy olyan bizalmi viszony, amely megteremtheti egy hosszú távú kapcsolat alapját.

- A saját erő elvárásának és mértékének megfogalmazásakor, valójában a hitelező csak arra kíváncsi, hogy adott esetben a tervezett üzleti elképzelést, vagy pénzügyi problémát a vállalkozás képes lenne e akár önerőből is megoldani. Az persze nagyon nem mindegy, hogy mennyi idő alatt. Ez a hitelezhetőség lényege. Alkalmasnak lenni arra, hogy a növekedéshez szükséges fejlesztéseket előbbre lehessen hozni. Ehhez persze kedvező árfekvésűhitelekre is szükség van. Ezzel saját tőkénk egy jelentős része felszabadulhat és más magasabb jövedelmezőségű pénzügyi megoldásba forgatható.

5. Erősségek - gyengeségek/lehetőségek – veszélyek

Sokak számára talán ismerősen cseng a „SWOT” analitika kifejezés.

A vállalkozás:

• Erősségeinek (Strengths ) • Gyengeségeinek (Weaknesses) • Lehetőségeinek (Opportunities) • Veszélyeinek (Threats ) ismeretét, felmérését és lehetőség szerint bemutatását.

A felsorolt szempontok alapján kell végig gondolnunk a vállalkozásunk előtt álló kihívásokat. Ebben a koordináta rendszerben válik világossá, miben rejlenek az előnyeink, és mik azok a területek, amelyekre fokozottan figyelnünk kell.

Fontos, hogy lehetőség szerint a legnagyobb körültekintéssel vegyük figyelembe ezeket a tényezőket.

6. Működési terv

A működési körülmények vizsgálata egy finanszírozó számára nagyon sok tekintetben ad támpontokat a vállalkozás piaci körülményeiről, beágyazottságáról, és a piaci részesedés várható méreteiről.

A vállalkozásunk piaci környezetébe, működési hátterébe engedjük bepillantani a finanszírozót, az igen nagy lépést jelent a kedvező hitel megszerzése felé.

7. „Szubjektív profil”

Nem egy aktacsomóval szeretnének hosszú távú partnerek lenni, hanem Önnel, egy sikeres üzleti vállalkozás legfontosabb személyével. A „szubjektív profil” mögött az Ön „emberi aspektusainak”, a személyéből fakadó „értékek” megismerésére vonatkozó szándék húzódik meg. Nem több és nem kevesebb.

8. Szervezeti felépítés

a vállalkozásba be kell integrálni a szükséges szaktudásokat, biztosítani kell ennek személyi és tárgyi feltételeit. Decentralizálni kell a döntési szinteket, ki kell alakítani a munka és feladatmegosztásnak azt a szintjét, ami vállalkozás dinamikus növekedéséhez, egészséges működéséhez szükséges. Ez bizony nem jelent mást, mint munkahelyteremtést.

Sajnos nem túl sok bíztató jel látható arra vonatkozóan, hogy a munkaerőt terhelő költségek drasztikus lefaragására a közeljövőben számíthatnánk. Arra igen, hogy
3-5 év alatt ez olyan szintre csökken, ami már kezelhető még egy mikróvállalkozás számára is.

Mindenképpen kedvezőnek mondható, hogy a mikrohitel programok a megfelelően dokumentált, és a vállalkozás működésében fontos szerepet játszó szakmai jellegű szolgáltatások költségeit a fejlesztés részeként képes finanszírozni.

9. Árbevétel – költséghatékonyság – jövedelmezőség

Valójában a finanszírozó ebben a vonatkozásban az iránt érdeklődik, hogy egységnyi idő alatt (pl. éves nettó árbevétel) a vállalkozás milyen mértékű forgalmat képes lebonyolítani, azaz mennyi pénz áramlik át a kezén.

Megvizsgálja azt is, hogy ez a pénz áramlás (cash flow) milyen költségek

(anyag jellegű ráfordítások, működési kiadások, munkabér stb) mellett jelenik

meg, és a folyamat végeredményeként milyen eredménnyel (nyereség) kecsegtet.

Természetesen ezen kívül vizsgál még egy csomó mindent, a vagyoni helyzet,

a pénzügyi helyzet, valamint jövedelmi helyzet elemzésével.

Például:

• Jegyzett tőke / saját tőke aránya

• Eladósodottság mértéke

• Üzemi eredmény

• Szokásos vállalkozói eredmény

• Eszköz ellátottság - készletek

• Követelésállomány

Igazából három gyakori jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, amiről egészen biztosan tudható, hogy a finanszírozó nem fog tudni mit kezdeni az adatokkal.
Ha az szja bevallásban, vagy az egyszerűsített éves beszámolóban azt tapasztalja:

1.     Éves nettó árbevételre eső anyagi jellegű ráfordítás aránya indokolatlanul magas.

2.     Amikor a vagyoni oldalon egyértelműen érzékelhető, hogy a cég, vagy a vállalkozás „üres”. Az iroda bérelt, az eszközök kölcsönben vannak nálunk, még a nyomtató és a számítógép is az „egyik rokonunké”, sőt az áru is bizományban van nálunk. Magyarán szólva a lyukas zsebünkön túlmenően mást nem tudunk felmutatni.

3.     Amikor egy elemző azt látja, hogy az egymást követő évek rendre veszteségesek. A sorozatos veszteségek egyik igen komoly következménye, hogy a saját tőke állomány a jegyzett tőke alá esik, sőt már a negatív tartományban van. Ha más nem is, de ez biztosan kiveri a biztosítékot a finanszírozói oldalon. Egyrészt azért, mert az ilyen esetre a Gazdasági Törvény egyértelmű előírásokat fogalmaz meg, ami a tulajdonosra nézve kötelező érvénnyel bír(na). Másrészt joggal merül fel a kérdés, hogy ha már a vállalkozás minden pénzét elvesztette, mi a garancia arra nézve, hogy nem ugyanez történne a kölcsönbe kapott pénzzel is. Már az önmagában véve egy gazdasági „csoda”, hogy negatív saját tőkével miként képes a vállalkozás egyáltalán működni!?

10. Fedezetek és biztosítékok

1.     Az „elsődleges fedezetet” az az üzleti terv jelenti, amelyet a vállalkozás készít céljai, elképzelései megvalósítására. Nem véletlen, hogy a támogatásban résztvevő szervezetek ezt elődleges szempontként kezelik, hiszen az üzleti elképzelés életképessége, megvalósíthatósága, annak realitása, már az első pillanatban előrevetíti a várható kockázatokat, azok mérséklésére tett vállalkozói megoldásokat. Itt válik fontossá, hogy a vállalkozás ténylegesen képes e 3-5 évre előre gondolkodva, megfelelő stratégiát alkotni. Ezeket nevezzük a vállalkozás sikeres működésében rejlő gazdasági biztosítékoknak. Ide tartozik például a jövőbeni eredmény értékcsökkenéssel korrigált kalkulációja.

2.     Egy átgondolt és megalapozott üzleti terv azt jelenti, hogy a finanszírozói elvárásoknak a pályázó meg tudott felelni, így a támogatás elnyerésére az esélyei igen nagyot nőnek.

3.     Az Európai Uniós támogatások egyik új eleme a garancia alapok megjelenése. Ez nagyjából azt jelenti, hogy olyan források kerülnek elkülönítésre, amelyekkel a mikró – kis és középvállalkozások hitelfelvételét az állam készfizető kezességvállalása is segíti. Ennek mértéke elérheti akár a 80%-t is! Azt viszonylag nem nehéz belátni, ha egy olyan vállalkozásnak kell hitelt, vagy egyéb forrást nyújtani, aki mögött az állam, mint készfizető kezes áll, lényegesen kisebb kockázat mellett teljesíthető.

4.     A kamattámogatott mikró és kisvállalkozói hitelprogramok a fedezetre vonatkoztatott elvárásaik megfogalmazásakor - éppen az állami garanciavállalás meglétének köszönhetően – lényegesen rugalmasabbak és „engedékenyebbek”, mint az üzleti alapon nyújtott hitelek esetében. Az elvárások a fedezeti értékre vonatkozóan és a pályázó kockázati minősítésének függvényében, általában a tőke + 1 éves kamat 100%-val megegyező mértékű.

5.     A fedezettel szembeni követelmény, hogy:

6.     • Értékes • Értékálló • Értékesíthető legyen

7.     „Másodlagos fedezetként” a jogi biztosítékok köre igen széles a támogatott hitelprogramok esetében. Ingó, ingatlan, óvadék, garancia, készfizető kezesség, engedményezés, ezek a megoldások, mind figyelembe vehetők a fedezet megállapításakor.További igen komoly kockázat csökkentő tényező az is, hogy a mikró-hitelezéssel foglalkozó szakmai szervezetek (Vállalkozásfejlesztési alapítványok) rendszeres monitoring tevékenységükkel kontrollálják az üzleti tervben megfogalmazott célok időarányos teljesülését.

 

Készítette:
Lévai Péter
A nehéz helyzetben lévő mikró-vállalkozások finanszírozási tanácsadója

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Facebook
Témáink
Módosítások

Összefoglaló a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet módosításáról
(Módosult az uniós támogatások felhasználását szabályozó 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet.)

   A módosítások elsődleges célja a források kihelyezésének felgyorsítása. A forrásfelhasználás egyik fő kockázatát az jelenti, hogy a projektek előrehaladása nem megfelelő, a számlák sok esetben nem érkeznek be, így a megítélt támogatási összeg kifizetése sem történhet meg.


További információ